Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

HATÁROZATOK

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Consilieri locali - Tanácstagok

  1. CSOMA IBOLYA – UDMR
  2. CSOMA JÓYSEF - UDMR
  3. CSOMA SÁNDOR KÁROLY - UDMR
  4. FELDIOREAN DORU DECEBAL – PMP
  5. JOÓS KRISZTINA – UDMR
  6. KELEMEN GYULA ATTILA – UDMR
  7. MACOVE FLORIN CONSTANTIN – PNL
  8. MACOVE EMIL – ALDE
  9. MAGOȘ FLAVIAN ADRIAN – PMP
  10. MOGOȘ PAVEL – PSD
  11. MÁRTON JÁNOS – UDMR
  12. NAGY BOTOND KÁROLY – UDMR
  13. POLOȘAN ADRIAN – PNL
  14. SZABÓ JENÓ – UDMR
  15. TŐRŐK RÓBERT – UDMR

PRIMAR – KISS AUGUSTIN –TEL.0767757627

VICEPRIMAR – MACOVE FLORIN CONSTANTIN-0766474622

SECRETAR GENERAL AL UAT ZAGON – BACIU MARIANA-0733008033

 
Attachments:
FileDescriptionFile size
Download this file (RAPOARTE DE ACTIVITATE CONSILIERI LOCALI 2018.pdf)RAPOARTE DE ACTIVITATE CONSILIERI LOCALI 2018.pdf 1092 kB
Download this file (Raport de activitate Consilieri locali pe anul 2018.pdf)Raport de activitate Consilieri locali pe anul 2018.pdf 1162 kB
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Ez az a falu, amelyet nem tudott Mikes Kelemen elfeledni, bárhogy is megszerette már a törökországi Rodostót. A Művelődési Központ a falu büszkeségeinek, köztük a Jászai- és Kossuth-díjas színésznőnek, Kiss Manyinak az emlékét őrzi.

Tudta-e, hogy a Zágonhoz tartozó Papolcon született Barabás Samu (1855-1940), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a székelység történetírója, történelmi forráskutató, akinek a szülőfalu református templomában közösen emelt emléktáblát a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia? Az író Mikes Kelemen (1690-1761), a régész és tanár Csutak Vilmos (1874-1936), a színművész Kiss Manyi (1911-1971) emlékével találkozunk a Mikes Művelődési Központban. 1995-97 között restaurálták az egykori Mikes-Szentkereszti-udvarházat.

Ekkor került napvilágra egy 1632-ből származó mestergerenda, Mikes Boldizsár és Daniel Erzse építtetők iniciáléival, annak bizonyítékául, hogy akkoron ez a Mikes család tulajdona volt. Csak a Kossuth- és Jászai-díjas Kiss Manyi nem volt Zágon szülötte, de itt töltötte gyermekéveit.  A kúria udvarán Mikes mellszobrát (1997) és Mónus Béla budapesti képzőművész Mikesről szóló térplasztikai munkáját láthatjuk (1999).
Zágon községközpont a Felsőháromszéki-medence délkeleti szögletében a Háromszéki-havasok lábánál. Közigazgatása alá tartozik a szomszédos Papolc (6 km) fele magyar és fele román nemzetiségű lakosságával. Zágonnak 4187, Papolcnak pedig 1302 lakóját írták össze a 2002-es népszámlálás idején. A falu fölötti Cseremás és Metehegyen találták meg a megye legnagyobb gyűjtelékes bronzkincsét 1877-ben. Zágon színhelye volt a kuruc szabadságharcnak is, hiszen időlegesen itt állomásozott az a csapat, amelynek éppen a falu nagy szülöttének, a magyar világi széppróza magújítójának, Mikes Kelemennek az édesapja – Mikes Pál – vezetett, s aki bátorsága miatt, egy vesztett csata után, rettenetes halállal múlt ki. II. Rákóczi Ferenccel és Mikes Kelemennel kapcsolatos törökországi emlékek mentésének, újból való építésének hazai támogatója Zágon község önkormányzata. Zágon jeles szülöttei között említjük Mátyás Sándor (1847-1895) etnográfust, a székely humor és anekdoták gyűjtőjét. Zágoni előnevet viselt Aranka György (1737-1817) költő és nyelvművelő. Papolcon ringatták bölcsőjét Kiss Sándor (1809-1849) honvédhuszár ezredesnek, a Tömösi-szoros hősének, a Stróbl-tanítvány Sóváry János (1895-1966) szobrásznak és a fotóművész Imreh Albertnek (1920-1994). A faluban él Balogh Gyula faragómester.

Látnivalók:

  • Emlékmű Mikes Kelemen feltételezett szülőháza helyén a Mikes-kertben. Felirata: „Az e helyen épült házban született Mikes Kelemen 1690-1762 II: Rákóczi Ferenc íródeákja, a Rodostóba száműzött szabadságharcos, a régi magyar széppróza kiváló művelője.” Ebben a kertben láthatók a híres Mikes-tölgyek, melyekről – koruk miatt – bátran lehet feltételezni, hogy „láthatták” az alattuk játszadozó Mikes Kelement.

 

  • Hopp Lajos (1927-1996) Mikes-kutató emlékkopjája a művelődési központ udvarán.
  • Református templom. Épült a XVIII. század végén késő-barokk jegyekkel. A református parókián őrzik Mikes Kelemen édesapjának ajándékát, egy 1685-ből származó, ónból való borospalackot.
  • Római katolikus templom, a Szentkereszti-család emlékeivel, sírkápolnájával (1822).
  • Erzsébet-tér. Emlékfáit Sziszi halálának évében ültették (1898).
  • Ortodox templom, a település felszegi részén. Épült Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére.

Kuriózum:

  • A művelődési központ Kiss Manyi termében a művésznő gyerekkori zongorája.
  • Szabó Kati 1984-es olimpikon tornászlány érem- és kupa-kiállítása a szülői házban.
  • A románság körében él még egy régi, az ősi keresztelkedési szokásokkal kapcsolatos, tavaszi, egyházi népszokás, melyet a Domokosi Büdös-kútnál celebrál a mindenkori ortodox lelkész. A kútról és annak vizéről Mikes Kelemen is írt a Törökországi Levelekben.
 

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a község lakóinak száma 5489. Ebből Zágonban 4187, Papolcon pedig 1302 fő élt. Nemzetiségi összetétel szempontjából: 49,69 % magyar, 49,59 % román, 0,63 % cigány nemzetiségű. Négy személy val­lotta magát más nemzetiségűnek. A községközpontban gyökeret vert a faluturizmus, mint egyre bővülő jövedelmi ágazat. Az idegenforgalom számára, a bemutatott turisztikai objektumokon kívül figyelmet érdemel a zágoni műemlékjellegű refor­mátus templom (ép. 1783-95). A református parókia épületében egy közel 800 kötetes XVI-XVII. századi könyvekből álló téka van. Katolikus templomában (ép. 1822) látható a kézdivásárhelyi híres orgonaépítő Kolonits mester egyik munkája. Cinter­mében van a patrónus Szentkereszti család kriptája.

 A zágoni román ajkúak temploma a szabadságharc idején épült Gábor és Mihály arkangyalok dicsőítésére. Papolc neogótikus temploma (ép. 1895) őrzi a történelmi kútfőkutató Barabás Samu (1855-1940) és az említett Kiss Sándor emléktábláit. Ennek a falunak van egy régi, fából épült ortodox temploma. Ikonosztáza nagyon régi. Cirill betűs kisharangját 1852-ben öntötték. Zágon érdekessége az Erzsébet-tér, ahol ma is állnak az osztrák császárné és magyar királyné emlékére 1898-ban ültetett hársfák. Itt gyermekeskedett Szabó Kati, az 1984-es olimpikon tornász lány.

 A zágoni románság körében él még egy régi, az ősi keresztelkedési szokásokkal kapcsolatos tavaszi egyházi-népi szokás, melyet a Domokosi Büdöskútnál celebrál a mindenkori ortodox lelkész. A kútról és annak vizéről Mikes is megemlékezett a Törökországi levelek-ben.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

The contact component provides a way to provide contact forms and information for your site or to create a complex directory that can be used for many different purposes. Help

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Acesta este satul pe care Mikes Kelemen nu l-a putut uita, chiar dacă a îndrăgit atât de mult localitatea exilului său din Turcia, Rodosto (azi, Tekirdag). Centrul Cultural din localitate păstrează memoria celebrităţilor locale, printre care se numără şi actriţa Kiss Manyi, laureată a premiilor Jászai şi Kossuth. Numele comunei este cunoscut şi datorită părintelui prozei beletristice maghiare, Mikes Kelemen (1690-1761).

 Memoria lui este păstrată de locuitori, atât printr-un monument (înconjurat de stejarii acestuia) ce se află în grădina Mikes, cât şi prin denumirea castelului Mikes-Szentkereszti din centru, care în prezent este Casa de cultură „Mikes". în castel există saloane amenajate în memoria istoricului Csutak Vilmos (1874-1936), născut în sat, (paznic al muzeului) şi în memoria actriţei Kiss Manyi (1911-1971), laureată a premiilor „Kossuth" şi „Jâszai", care şi-a petrecut copilăria în acest sat. Aici se află si un bust al lui Mikes Kelemen, realizat de sculptorul Bocskay Vince.

Teritoriul comunei a fost locuit din vechime. Arheologii au găsit pe locurile numite „Ceremaş" şi „Muntele Mete" cea mai bogată colecţie de obiecte din epoca de bronz de pe teritori­ul judeţului. Ambele sate din comună au fost consemnate în anul 1567, sub forma de Zagon şi Papocz. Istoria şi-a lăsat amprenta şi pe aceste localităţi. Tatăl lui Mikes Kelemen a fost eroul revoluţiei curuţilor, iar honvedul Kiss Sândor (1874- 1936) a fost un erou al revoluţiei maghiare din 1848, în bătălia de la strâmtoarea Timişului. De Zagon şi Păpăuţi au aparţinut întinse teritorii împădurite.

 O mare parte a regiunii Buzoaielor şi localitatea Barcani au fost proprietatea latifundiarilor din Zagon. în consecinţă po­pulaţia s-a ocupat în primul rând cu exploatarea pădurii, transportul şi prelucrarea lemnului, dar şi cu agricultura, creş­terea animalelor, abatajul pietrei şi fierberea potasei. Manu­factura - torsul şi ţesutul - au fost indeletniciri importante pentru femei. Aceste meserii vechi mai sunt practicate şi astăzi. Locul preocupărilor din trecut, ca abatajul pietrei şi fierberea potasei, au fost preluate de unele unităţi de prestări-ser- vicii. Au apărut şi aici ferme agricole şi unităţi de colectare şi prelucrare a laptelui.

Conform datelor recensământului din 2002 populaţia comunei a numărat 5489 de persoane, din care 4187 aflate în Zagon şi 1302 în Păpăuţi. Structura etnică se prezintă astfel: 49,60% români, 49,70% maghiari, 0,63% rromi. Patru persoane se declarau de altă naţionalitate.

 În Zagon turismul rural începe să capete importanţă tot mai mare. Alături de obiectivele turistice prezentate mai sus ar putea prezenta inte-res pentru vizitatori şi biserica reformată din Zagon, monument de arhitectură, construită între anii 1783-95. în clădirea parohiei reformate există o bibliotecă care conţine cărţi din secolele XVI-XVII, într-un număr de aprox. 800 de volume. în biserica catolică (din 1822) se află orga construită de renumitul meşter Kolonits din Tîrgu Secuiesc.

 Crip­ta familiei Szentkereszti se află în cimitirul bisericii. Biserica populaţiei româneşti din Zagon a fost construită în perioada revoluţiei din 1848-49 şi poartă hramul arhanghelilor Mihail şi Gavril. în biserica neogotică din Păpăuţi (construită în anul 1895) există o placă memorială a honvedului Kiss Sândor şi o altă placă în memoria cercetătorului istoric, Barabâs Samu (1855-1940). Tot în Păpăuţi există o biserică ortodoxă veche, din lemn, cu un iconostas foarte vechi. Clopotul bisericii, ce are inscripţii cu litere chirilice, a fost turnat în anul 1852. în Piaţa Elisabeta din Zagon trăiesc şi astăzi teii sădiţi cu ocazia vizitei din anul 1898 a împărătesei Austriei şi a reginei Ungariei, Elisabeta. în satul Zagon şi-a petrecut copilăria gimnasta olimpică din 1984, Szabo Kati.

 Populaţia românească din Zagon şi-a păstrat multe din obiceiurile tradiţionale. Un obicei religios, legat de botez, este ce­lebrat la Fântâna Pucioasă din Domokos de către preotul ortodox. Despre această fântână întâlnim câteva rânduri şi în „Scrisorile din Turcia" ale scriitorului Mikes Kelemen.

Ştiaţi că în localitatea Păpăuţi care aparţine de comuna Zagon s-a născut Barabás Samu (1855-1940), membru al Academiei de Ştiinţe din Ungaria, istoric al Secuimii, cercetător de izvoare istorice, a cărui activitate este cinstită, de către Filiala din Cluj a Academiei Române împreună cu Academia de Ştiinţe din Ungaria printr-o placă comemorativă amplasată în satul său natal? În Centrul Cultural Mikes puteţi afla informaţii interesante despre viaţa şi activitatea scriitorului Mikes Kelemen (1690-1761), a istoricului şi profesorului Csutak Vilmos (1874-1936), a actriţei Kiss Manyi (1911-1971).

Între anii 1995-97 a fost restaurat fostul conac Mikes-Szentkereszti. În curtea conacului pot fi admirate bustul Mikes (1997) şi creaţia plastică dedicată scriitorului Mikes, lucrare a artistului Mónus Béla din Budapesta (1999).

Atracţii turistice:

  • Monument în locul presupusei case părinteşti a scriitorului Mikes Kelemen, în grădina Mikes. Inscripţia: „În casa construită pe acest loc s-a născut Mikes Kelemen 1690-1762: secretarul personal al principelui transilvan Rákóczi Ferenc II, revoluţionarul exilat la Rodosto (azi, Tekirdag), un reprezentant de seamă a prozei maghiare”. În această grădină pot fi admiraţi bătrâni stejari Mikes, despre care se spune, că probabil l-au văzut pe scriitor copil fiind, jucându-se sub ei.
  • Colecţia de medalii şi cupe sportive a gimnastei olimpice Ecaterina Szabo, câştigătoarea medaliei de aur la Olimpiada din 1984, expusă în casa sa natală.
  • Printre locuitorii români ai comunei trăieşte un vechi obicei popular religios, legat de riturile străvechi de botez, celebrat în fiecare primăvară de către preotul ortodox la izvorul Büdös. Scriitorul Mikes Kelemen a scris despre izvor şi apa acestuia, în Scrisorile sale din Turcia.

  • Prima confirmare scrisa a localitatii Zagon dateaza din anul 1567, avind aceiasi denumire cu cea actuala. In apropierea localitatii a fost descoperit un tezaur de obiecte de bronz, care atesta vechimea acestei localitati. In trecutul nu prea indepartat la comuna "mama" Zagon apartineau mai multe asezari: Barcani (care a devenit "independenta: in 1930), Intorsura Buzaului si Sita Buzaului (care au devenit de sine statatoare in 1925).
        Localitatea in anul 1567 avea 51 "porti", in 1602 avea 105 familii, iar in 1614 erau deja 281 gospodarii. In 1786 numarul locuitorilor se ridica la 1309. In cepand cu secolul al XVII-lea, pe teritoriile situate la sud de localitate, aflate in proprietatea familiilor Mikes si Szentkereszty, se stabilesc iobagi de nationalitate romana, formand cu timpul localitatile din zona "Buzoaielor". In anul 1850, asezarea Zagon (cu trupurile din zona Buzoaielor) avea o populatie de 6796 locuitori (6047 maghiari, 507 romani, 26 tigani, 18 germani, 6 sasi, 4 armeni, 1 evreu si 44 de alte nationalitati). In 1857 localitatea (in sine) avea 3612 locuitori, din care 2525 reformati, romano-catolici 465 si greco-catolici 616.
        Principala bogatie a comunei a constituit-o padurea care ocupa o suprafata foarte mare si in consecinta si principalele activitati economice a locuitorilor din zona a constiuit-o exploatarea si prelucrarea lemnului (producerea de scanduri, potasa, carbune de lemn, sindrila si sita).

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Search

Language